Június 25-én ünnepi szentmisét mutatott be Savio Hon Tai-Fai szalézi érsek, a Népek Evangelizációja Kongregáció titkára; koncelebrált Wilhelm Müller verbita atya, az Urbaniana Kollégium lelki vezetője, valamint 17, Rómában tanuló kínai pap. Jelen volt Larry Yu-Yuan Wang, Tajvan Szentszékhez akkreditált nagykövete, valamint számos Rómában dolgozó kínai pap, egyetemi professzor, szerzetesnővér, teológus és világi személy. A magyar énekeket is éneklő kórust egy kínai operaénekesnő, a Szent Cecilia Zeneakadémia tanára tanította be és vezényelte.
Dávid M. Bernadette nővér, a Kalocsai Iskolanővérek Társulatának általános helynöknője és a zarándokház főnöknője e szavakkal köszöntötte a vendégeket: „Ünnepelni és hálaadásra jöttünk ma össze. Hálát adni Istennek, hogy olyan különleges és karizmatikus személyt adott nekünk, mint Róza nővér, aki a kínai provincia gyöngyszeme volt, a közösség 'szentje' és vér nélküli 'vértanúja'”.
A megemlékezésen elhangzott: Róza nővér a Kalocsáról Kínába érkezett magyar nővérek missziós munkájának egyik első „gyümölcse” volt.  Szerzetesként sok-sok éven keresztül szenvedte el a börtönök és átnevelőtáborok borzalmait, az embertelen megszégyenítéseket. Mindezt a kínai szerzetesközösségünk újjászerveződéséért ajánlotta fel; ez volt élete legfőbb vágya, álma és szabadulás utáni életének egyetlen célja, mozgatója. Tette ezt abban az időben, az 1980-as évek elején, amikor Kínában a Katolikus Egyház helyzete még hihetetlenül törékeny volt. De a mustármag mára erős gyökeret eresztett, szépen kifejlődött és terebélyes fává növekedett.
Róza nővér – alighogy visszanyerte szabadságát – éveken át próbálta felvenni a kapcsolatot a magyarokkal. Ha külföldieket látott, megkérdezte tőlük, hogy nem magyar-e véletlenül, nem ismernek-e valaki magyart, mert ő egy magyar szerzetesrend tagja, kalocsai iskolanővér. Sok keresgélés után így talált rá Jaschkó István jezsuita atyára, aki évtizedekig dolgozott Tajvanban, és később hosszú éveken keresztül fordította a nővérek leveleit kínairól magyarra és magyarról kínaira. „Jól emlékszem, milyen hatalmas öröm volt az első Kínából, Róza nővértől érkezett levél 1989-ben. Itt a Házban Te Deum-ot énekeltünk. Ezután a kapcsolatok mesébe illően szövődtek s egyre szorosabbra fűződtek” – fogalmazott Dávid M. Bernadette nővér.
„Isten nagyszerű teremtményét ünnepeljük Róza nővérben, akinek életrajzát ma már könyv formájában is megismerhetjük kínai, angol és olasz nyelven. Hiszem, sőt érzem, hogy Róza nővér most a Mennyországban velünk együtt énekel, s biztatóan ránk mosolyog, mert vágya beteljesedett: a kínai és a magyar közösség a Szenatya közelében, Rómában együtt ünnepel” – emelte ki megemlékezésében a Kalocsai Iskolanővérek Társulatának általános helynöknője.

Forrás: Magyar Kurír