Pápai Missziós Művek Pontifical Mission Societies

Hitterjesztés Műve

A Hitterjesztés Műve, annak tudatában, hogy az evangelizáció mindenek előtt a Szentlélek működése, buzdítja a hivőket, hogy a missziókért elsősorban imádkozzanak és áldozatot hozzanak.

Céljai - A Pápai Missziós Művek Alapszabálya alapján - a következők:

  • felkészíteni Isten Népét arra, hogy felismerjék egyetemes missziós hivatásukat;
  • tájékoztatni a keresztényeket a missziós területeken lévő helyi egyházak életéről és szükségleteiről, a hírek terjesztésével, a lelki értékek megosztásával, a szolidaritás kimutatásával megpróbáltatások idején, és morális és anyagi támogatással a nyomorban;
  • növelni a lelki és anyagi támogatást az egyes helyi egyházak között, különös tekintettel az apostoli személyzet cseréjére tekintve az egész világ evangelizálását;
  • az egész életre szóló ad gentes missziós hivatások előmozdítása;
  • segíteni, különösen a fiatalok igazságosságra való nevelését az Egyház szociális tanításának megismertetésével; buzdítani őket a segítségnyújtásra; fokozni a missziós tudatosságot, amely elvezeti őket az odaadó missziós életre;  e célból ez a Mű „missziós ifjúsági szolgálatot” működtet;
  • támogatni a gazdasági jellegű szolidaritást, kérve a keresztények nagylelkűségét világszerte, és fejleszteni a szociális érzékenységet és segítőkészséget, amely rendszeresen segít kielégíteni a missziós területeken élő helyi egyházak alapvető szükségleteit.

  A Hitterjesztés Műve általános céljai a Népek Evangelizációja Kongregáció ismertetője alapján

  • Ébren tartani az Egyházban Pünkösd lelkületét, amely elvezette az apostolokat a föld végső határáig, és misszionáriusokká (küldöttekké) tette őket: ez a „katolikus” vagy egyetemes lelkület, amely az Egyház igazi természete.
  • A megváltás egyetemes missziójának megélése az Egyházban egyesülve Krisztussal; ez a közös apostoli felelősség alapja: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket” (Jn 20,21).
  • Részvétel az evangélium hirdetésében, ki-ki saját életpéldája által, saját hivatásában és személyes képességeivel, vagy akár pénzbeli felajánlással.

Az Egyház elismeri a Mű missziós szolgálatát, a Hitterjesztés Pápai Műve nemcsak „pápai”, hanem „püspöki” címet is visel egyben, vagyis az egyetemes Egyháznak egy olyan része, amely világszerte koordinálja a missziós munkát. A Mű ugyanakkor része a helyi egyháznak is, amelynek joga és kötelessége, hogy „tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,19). Valójában mélyen igaz minden Pápai Missziós Műre: „Bár a Pápa Művei, de a teljes Püspöki Kollégiumnak és Isten egész népének Művei is”. (VI. Pál, Missziós Vasárnapi Üzenet 1968).

"Isten, már régóta vár rám" Tőkés György SJ (Srí Lanka) 

Nem mindennapos élmény, ha boldog emberrel találkozunk. Ilyen Tőkés György jezsuita szerzetes, akinek a közelmúltban beteljesedett élete nagy vágya: elöljárójától megkapta az engedélyt, hogy misszionáriusként véglegesen Sri Lankán működhessen.

Rómában együtt ünnepeltek magyarok és kínaiak. 

A római Szent István Házban, a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának anyaházában, Róza nővérre, a szerzetesrend kínai tartományának újjászervezőjére emlékeztek, halálának 10. évfordulója alkalmából.

Magyar misszionárius az inkák szolgálatában 

Gyakran kesergünk idehaza az egyre növekvő paphiány miatt, s kezdünk hozzászokni a gondolathoz, hogy a világ különböző pontjairól érkeznek hozzánk misszionáriusok, esetenként olyanok, akiket valamely távol-keleti országban éppen egy magyar misszionárius keresztelt meg. Ahhoz, hogy aratni tudjunk, vetnünk is kell. Ilyen magvetésnek örülhetünk Szabó Zsolt József atya, a Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái mozgalom tagja személyében, akit július 1-jén a spanyolországi Toledóban szentelt pappá a város püspöke.

Magyar misszionáriust szenteltek fel Toledóban 

Július 1-jén Braulio Rodrigez Plaza, Toledo érseke nyolc diakónust szentelt pappá, köztük a soproni születésű Szabó Zsolt Józsefet, a Giovanni Salerno által alapított Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái Mozgalom tagját. A magyar misszionárius Peruban, Cuzco közelében szolgál.

Hogyan születik, nevelkedik és dolgozik egy japán misszionárius? 

"Japánba 1949. augusztus 27-én érkeztem. Ha a propelleres repülőgép nem romlik el Manilában, talán éppen Xavéri Szent Ferenc Japánba érkezésének (1549. augusztus 15.) négyszáz éves fordulóján léptem volna először japán földre. Huszonhárom éves voltam akkor." Részletek Nemes Ödön jezsuita önéletrajzi elemekkel átszőtt írásából. 

Levél Brazíliából - egy misszionárius-növendék első élményei 

Amikor Igent mondtam Brazíliára, igent mondtam arra is, hogy lemondok a számomra legkedvesebb dolgokról is.  Hurgoi Sándor verbita novícius írása

Az őserdőben is ünnep lehet minden nap 

A misszió című film története folytatódik? A valóságban igen. Ahol a filmbeli misszionáriusok munkáját derékba törték, onnan folytatták küldetésüket huszadik századbeli utódaik. KöztükRostás Sándor verbita, aki a kilencvenes években öt esztendőt töltött Argentínában, a guarani indiánok között.

Fekete Afrika magyar fényei - a Zambézi misszió 

A XIX. század végén, amikor az európai hatalmak vetélkedése Afrika birtoklásáért véres háborúkba torkollott, a nyomor és pusztulás földjén megjelent két magyar misszionárius. Felépítették a „Szabadság várát”, felszabadították a rabszolgákat, oktatták és táplálták a bennszülötteket.

Zakarjás János jezsuita misszionárius levelei a perui misszióból 

Aki a legterhelőbb adatokat latinul, de rovásírással jegyezte le.

Magyar jezsuita misszionáriusok a guaraní indiánok között 

Cikkünk a XVI.-XVII századi Délamerikai jezsuita missziók történetébe, életébe enged bepillantást.

Argentína ás Brazília jezsuita missziói a guaraní indiánok földjén 1983 és 1984 óta képezik a Világörökség részét. A 17. és 18. század folyamán épített öt település trópusi erdő mélyén fekvő lenyűgöző maradványait speciális alaprajz és a fennmaradás különböző állapota jellemzi.